Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...és e) pont, Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,- Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Friss aláírási címpéldány iránti igény

Kérdés: Miért akar az ajánlatkérő friss aláírási címpéldányt, mikor nem változott a Kbt. és a cégvezető aláírása sem?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgál az eljárás során. Az aláírás időpontjában, amennyiben az adatok azonosak, valójában a közjegyző csak magát az aláírást hitelesíti, mivel jellemzően nem foglalják közokiratba a nyilatkozatot, melyet amikor az ajánlattevő benyújt, a nyilatkozat tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Kizáró oki nyilatkozat

Kérdés: Tiltja-e bármi, hogy olyan közjegyzői nyilatkozatot készítsek, ami általános értelemben hivatkozik a Kbt. 62. §-ára és a 63. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgál. Amennyiben ez leegyszerűsíti az ajánlatkérő feladatát, úgy javasolt megtenni, és egy darab egységes, közjegyző által hitelesített nyilatkozatot benyújtani minden közbeszerzési eljárásban.(Kéziratzárás: 2023. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen tényleges ráhatása nincs a jogutód jogi személy működésére, üzleti és egyéb döntéseinek meghozatalára. Azt kell tehát hitelt érdemlően és valósághűen alátámasztani, hogy a jogutód jogi személy működése minden szempontból független a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat.Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövő vonatkozásában kell fennállnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...jelent megoldást az ajánlattételi képességre, csak részben. Ugyanis az ajánlattevőnek először öntisztáznia kell annak érdekében, hogy hitelességét bizonyítsa, és visszatérhessen a közbeszerzési piacra. Ebben az esetben jellemzően olyan cselekményeket vár el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó vállalást eljárásonként kell tenni, dedikáltan az adott eljárásra, mely nyilatkozatot nem kell, hogy közjegyző hitelesítsen. Összességében a mérleg szerinti eredmény fokozatosan kikopott a hazai joggyakorlatból, hiszen előírása viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...az, ha egy aláírás nélküli nyilatkozat kerül feltöltésre. Amennyiben korábbi eljárás céljából például közjegyző által hitelesített formátumú nyilatkozattétel történt (jellemzően nem EEKD), úgy az is benyújtható ebben az esetben.(Kéziratzárás: 2021. 07...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos – nem közhiteles – adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
1
2
3
12