12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
2. cikk / 12 Ajánlati dokumentációt átvevő személyazonosságának igazolása
Kérdés: Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevő nevében bárki megvásárolhatja, vagy igazolnia kell, hogy például az ajánlattevő alkalmazottja? És ha igen, meghatalmazással vagy milyen módon?
3. cikk / 12 Ajánlati dokumentáció kötelező megvásárlása ajánlattevői kör változása miatt
Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni, az ajánlatot azonban a körülmények alakulása miatt egyedül kell megtennünk. A dokumentációt – mely a részvétel feltétele volt a kiírás szerint – partnerünk vásárolta meg. Az ajánlattételhez az előzőek miatt meg kell vennünk a dokumentációt, vagy elegendő igazolni az eredeti szándékot – közös indulás? És ha igen, milyen módon?
4. cikk / 12 Dokumentációkészítési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
5. cikk / 12 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
6. cikk / 12 "Egyszerű" magyar nyelvű fordítás elfogadhatósága
Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján az ajánlattétel nyelve a magyar. A dokumentáció vonatkozó része a következőt tartalmazza: "Ajánlattevőnek minden nem magyar nyelvű nyilatkozatot, hatósági igazolást és dokumentumot (például minősítő okiratok, diplomák) magyar fordításban is az ajánlathoz kell csatolnia." Elég az idegen nyelvű dokumentumok egyszerű magyar nyelvű fordítása, és nem szükséges azokat a 24/1986. MT rendelet által meghatározott, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda általi hiteles magyar fordításban az ajánlathoz csatolni?
7. cikk / 12 Igazolások példányszáma részajánlattételnél
Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján négy részre lehetséges az ajánlat benyújtása. Az ajánlati felhívás tartalmazza azt, hogy az ajánlathoz milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell az ajánlattevőnek csatolnia. Ebben az esetben az igazolásokat, nyilatkozatokat annyi példányban kell csatolni, amennyi részre az ajánlattevő ajánlatot kíván tenni? Szabályozza ezt a kérdést a törvény?
8. cikk / 12 Igazolások, dokumentumok sorrendje
Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlat részét képező igazolásokat, dokumentumokat milyen sorrendben kell az ajánlatba illeszteni? Ha a felhívás és a részletes ajánlati dokumentáció erre nem tartalmaz kikötést, a sorrendet az ajánlattevő szabadon határozhatja meg? A felolvasólapra vonatkozik-e külön rendelkezés?
9. cikk / 12 Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése
Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
10. cikk / 12 Teljesítési biztosíték "kezelése"
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?
