Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultság, de ennek nem lesz már az eljárás során hatása az eljárás típusának választására, a verseny biztosítására.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egyszerű nyilatkozattételen és adatbázis-ellenőrzésen túl a számára nevesített igazolásokat ezen szervezetektől is bekéri.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban az ÁKSZ lecserélhető-e FAKSZ-ra (Kbt. 197/E. §), vagy az ajánlatkérő szabadon dönthet FAKSZ bevonásáról.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a konzorciumi tagok - visszaélve erőfölényükkel - egyeztetés nélkül törlik az érintett ajánlattevőt az ajánlatból.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...szóló döntés meghozatalához. Ez utóbbi esetben azonban nem kerülhető el a hatályba lépett döntés megléte és annak igazolása.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...el tudja dönteni, hogy az eljárásba be kell-e vonni állami közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti elbánás biztosítása

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
Részlet a válaszából: […] ...Kína), ebben az esetben valóban nemzeti elbánást kell nyújtani. De a kínai rendeltetés önmagában nem elegendő ennek igazolásához.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárokról további részleteket a Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója (2023. december 21.) tartalmaz.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevők az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követtek el.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ajánlatkérő külön nem hívta fel a figyelmet az ajánlattevő teljesítése során irányadó jogszabályi követelményekre.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
29