8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
2. cikk / 8 Eljárás ajánlati kötöttségre vonatkozó, Kbt.-ben/ajánlati dokumentációban meghatározottaktól eltérő nyilatkozat esetén
Kérdés: Miként kell kezelni, ha valaki az ajánlatában azt írja le, hogy az ajánlata egy hétig érvényes? Felvilágosítást kell kérni, vagy automatikusan érvénytelen az ajánlata?
3. cikk / 8 Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága
Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
4. cikk / 8 Termékspecifikációra vonatkozó melléklet feltöltésének elmulasztása
Kérdés: Amennyiben a kiírásban az ajánlatkérő a termékek specifikációjában feltünteti, hogy például: lásd csatolt képek stb. alapján, és ezeket a mellékleteket nem teszi elérhetővé, mi a teendő? A kiegészítő tájékoztatás beérkezésére adott esetben 5 napot irányoz elő az ajánlatkérő, de ettől kevesebb idő alatt, 3 nappal korábban jelezzük, hogy nem töltötték fel a mellékletet, pótolnia kell-e az ajánlatkérőnek a feltöltést, vagy enélkül is folytatható az eljárás?
5. cikk / 8 Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
6. cikk / 8 Ajánlati dokumentációt átvevő személyazonosságának igazolása
Kérdés: Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevő nevében bárki megvásárolhatja, vagy igazolnia kell, hogy például az ajánlattevő alkalmazottja? És ha igen, meghatalmazással vagy milyen módon?
7. cikk / 8 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
8. cikk / 8 "Egyszerű" magyar nyelvű fordítás elfogadhatósága
Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján az ajánlattétel nyelve a magyar. A dokumentáció vonatkozó része a következőt tartalmazza: "Ajánlattevőnek minden nem magyar nyelvű nyilatkozatot, hatósági igazolást és dokumentumot (például minősítő okiratok, diplomák) magyar fordításban is az ajánlathoz kell csatolnia." Elég az idegen nyelvű dokumentumok egyszerű magyar nyelvű fordítása, és nem szükséges azokat a 24/1986. MT rendelet által meghatározott, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda általi hiteles magyar fordításban az ajánlathoz csatolni?