23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Ajánlat visszavonása egyéb kommunikáció keretében tett nyilatkozattal
Kérdés: Az ajánlattevő egyéb kommunikáció keretében az ajánlata visszavonásáról nyilatkozott, azonban az ajánlat visszavonására irányuló eljárási cselekményt az EKR-ben nem végezte el. Az ajánlatkérőnek fel kell erre szólítania az ajánlattevőt egyéb kommunikáció keretében, vagy érvénytelenítheti az ajánlatot az ajánlattevő nyilatkozata alapján?
2. cikk / 23 Nemzeti eljárásrendben bekérhető nyilatkozatok
Kérdés: Nemzeti nyílt eljárásban a kizáró okok tekintetében nem szerepel a kiírásban a közjegyzői ellenjegyzést elváró 62. § (1) bekezdés d) pontja és 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti nyilatkozat. Ezek sem a nyilatkozatminták között, sem EKR-űrlap formájában nem kerültek kiírásra. Ennek ellenére csatolnunk kell ezeket ajánlattevőként az eljárásban?
3. cikk / 23 Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja
Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
4. cikk / 23 Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
5. cikk / 23 Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
6. cikk / 23 Döntés az iratcsatolás formájáról
Kérdés: Az ajánlatkérő dönti-e azt el, hogy az egyes iratokat eredetiben vagy másolatban kell az ajánlathoz csatolni?
7. cikk / 23 Ajánlat dokumentációnak nem megfelelő feliratozása
Kérdés: Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?
8. cikk / 23 Nyilatkozatok alakisága a hatályos Kbt. szerint
Kérdés: A közjegyzői okirat vagy a közjegyző által hitelesített nyilatkozat – a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) és i) pontjainak igazolására – beadható-e másolatban, vagy csak az eredeti dokumentum fogadható el?
9. cikk / 23 Igazolás közjegyző által kiadott cégkivonattal
Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?
10. cikk / 23 Meghatalmazás alakisága
Kérdés: Ha az ajánlatot nem a képviseletre cégjogilag jogosult, hanem meghatalmazott írja alá, az aláírásra adott meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni?
