EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten kitér arra a kérdésre, hogy milyen formában szükséges követni az előminősítési rendszer előírásainak változását. A jogorvoslati fórum szerint: "Amennyiben az ajánlatkérő létrehozta az előminősítési rendszerét, akkor az abban foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...benyújtására – Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 61/2018. számú döntése, ahol a jogorvoslati fórum megállapította, hogy "a kérelmező az árindokolása egy részének és a kiegészítő árindokolása egészének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezett a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen visszaigazoló bizonyítékkal. A jogorvoslati eljárásban ugyanakkor igazolást nyert, hogy létezik olyan műszaki adatlap, termékleírás, amely alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...mindez azt jelenti, hogy addig van lehetőség iratbetekintésre, míg lehetősége van az iratbetekintést kérő érdekelt gazdasági szereplőnek jogorvoslati eljárást indítania.A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időtartam lejártáig;− ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést (152. §) nyújtanak be, a szerződést − a (3) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ez a megoldás az ajánlatkérő részéről direkt módon a kapacitást nyújtó szervezet kizárásához vezet. Legrosszabb esetben, egy jogorvoslati eljárásban az is elképzelhető, hogy magát az eljárásmegindító felhívást is megsemmisíti a jogorvoslati fórum.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kötelező képviselet jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó kérelemhez is szükséges meghatalmazni közbeszerzési szaktanácsadót, jogtanácsost vagy ügyvédet? (Egy nettó 12,5 M Ft értékű árubeszerzés kapcsán fontolgatjuk a jogorvoslati kérelem beadását.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 145. §-ának (7) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárásban bevezetett kötelező képviseletről rendelkezik. A rendelkezés értelmében a feleket felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban szaktanácsadó),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...terheli az ajánlatkérőt. Ettől függetlenül egyéb pontos előírás az ajánlatkérő részére nem áll rendelkezésre a nagy mennyiségű jogorvoslati döntésen kívül, mely döntések irányadók a továbbiakban is annak megítélésében, milyen információt érdemes kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig;– az adott eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3
5