Alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása

Kérdés: Az ajánlati dokumentációt egy olyan kft. vette meg, amelyet alvállalkozóként kívánunk bevonni a teljesítésbe, de 10 százalék alatti alvállalkozóként. Ilyen esetben felhasználhatjuk az ajánlattételhez a dokumentációt, vagy nekünk is meg kell azt vásárolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...vette át a dokumentációt, vagy kérte meg, úgy a törvény 49. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelt az ajánlattevő, tehát jogosult lesz ajánlatot tenni a 10 százalékot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivévetárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosultszerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeketmeghatározni. (Szerződéstervezet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...van az ellentmondás ennél egyértelműbb feloldására azalábbiak szerint.A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőjogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációbantörténő meghatározására, továbbá jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Tájékoztatás dokumentáció tartalmáról alvállalkozó részére

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?
Részlet a válaszából: […] ...információkat, amelyek az ajánlattételhez szükségesek, hiszen példáulkizáró oki nyilatkozatát az adott alvállalkozó cégjegyzésre jogosultképviselőjének kell tennie.Amennyiben a részvételre jelentkezéskor, vagy egyszakaszoseljárásban ajánlattételkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] ...speciális szabályt a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdésetartalmaz, melynek értelmében többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérőjogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első,illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyú és értékű beszerzéseik megvalósítása érdekében. Ez a visszterhesség azonban nem kölcsönös, tehát az ajánlatkérő mint jogosult megrendelő, az ajánlattevő pedig mint kötelezett vállalkozó lesz a szerződés jogalanya. A lebonyolítási tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.