11 talált cikk az alvállalkozás , jogosult kifejezésre

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?

Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként – Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont – nem került megjelölésre?

Kérdés: Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) meghatározza egyebek mellett azt, hogy ki folytathat kivitelezésre irányuló tevékenységet. Ez alapján hogyan köthető közbeszerzés alapján olyan szervezettel szerződés, aki nem jogosult az adott kivitelezési tevékenység folytatására? (A kamara által szervezett tájékoztatón elhangzott, hogy amit alvállalkozásba kíván adni a generálkivitelező, csak úgy teheti meg, ha rendelkezik a tevékenységnek megfelelő felelős műszaki vezetővel.)

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlattevő több alvállalkozóval kötött szerződést, akkor az ajánlatkérő alkalmaz a kifizetések vonatkozásában valamilyen arányszámokat? Gondolunk itt például arra az esetre, ha az ajánlattevő és olyan alvállalkozó között van a vita, aki a teljesítésnek kizárólag 1 százalékában vett részt. Ebben az esetben, ezzel az 1 százalékot teljesítő alvállalkozóval való vita miatt az ajánlatkérő visszatartja az egész, az ajánlattevő részére kifizetendő összeget?

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?