63 cikk rendezése:
1. cikk / 63 Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
2. cikk / 63 Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás
Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
3. cikk / 63 Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben
Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
4. cikk / 63 Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
5. cikk / 63 Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
6. cikk / 63 Finanszírozási összeg figyelembevétele a becsült érték meghatározásakor
Kérdés: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kíván indítani központi háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátására. A szolgáltatás finanszírozása oly módon történne, hogy a finanszírozást részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő végezné az általa biztosított normatív támogatási finanszírozási rend szerint, illetve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére ezenkívül fix mértékű kiegészítő finanszírozást biztosítana a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő összegben. A szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérő köteles-e figyelembe venni a jogszabályi rendelkezése alapján járó NEAK-finanszírozás szerinti összeget is, melyet értelemszerűen nem ő teljesít, vagy elegendő az ajánlatkérő által fizetett rész figyelembevétele?
7. cikk / 63 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
8. cikk / 63 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
9. cikk / 63 Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
10. cikk / 63 Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?