41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 41 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
3. cikk / 41 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
4. cikk / 41 KEF által kötött megállapodások teljesítése
Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
5. cikk / 41 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
6. cikk / 41 Keretmegállapodás versenyújranyitásának ellenőrizhetősége
Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?
7. cikk / 41 Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett
Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
8. cikk / 41 Keretösszeg növelése keretmegállapodásban
Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
9. cikk / 41 Ajánlatadás és nyilatkozattétel közös ajánlattételnél
Kérdés: Központosított közbeszerzéssel kapcsolatban kérdezem: Y társaság keretmegállapodás – Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – első részének eredményeként közös ajánlattevőként keretmegállapodást kötött a Központi Beszerző Szervezettel. A közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodásban (mely az ajánlat részét is képezte) a közös ajánlattevők vezetőjeként X társaságot jelölték meg, amely a közös ajánlattevők nevében ajánlatot tehet és nyilatkozhat. Az eljárás második részeként verseny újranyitásával kerül megindításra a közbeszerzési eljárás. Y társaság X társaságtól kapott meghatalmazás alapján jogosult-e ajánlatot adni és nyilatkozatot tenni a közös ajánlattevők nevében? (Természetesen a meghatalmazás erre kiterjed.) Van-e olyan nyilatkozat, melyet a közös ajánlattevőknek külön-külön kell megtenniük?
10. cikk / 41 Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása
Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
