4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága
Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
2. cikk / 4 Iratbetekintési jog korlátozása
Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
3. cikk / 4 Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről
Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
4. cikk / 4 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?