Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szükségtelen dokumentumok benyújtása és iratbetekintése

Kérdés: Az ajánlatkérőnek miként kell kezelni az ajánlattevő által benyújtott olyan dokumentumokat (pl. termékadatlapok), amelyek benyújtását az ajánlatkérő nem kérte, nem írta elő? Figyelmen kívül kell hagynia, vagy ellentmondás esetén felvilágosításkérést kell kérnie? Továbbá, ha a 2. helyezett ilyen (azaz az ajánlatkérő által benyújtani nem kért) dokumentumokra kér iratbetekintést, hogyan járhat el jogszerűen az ajánlatkérő? Megmutathatja ezeket a dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés elnyerésére való esélye nem szűnt meg, és megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll a jogorvoslati kérelem benyújtására.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] A moratóriumi időről a Kbt. 131. §-ának (6)−(7) bekezdései rendelkeznek az alábbiak szerint:− az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Ajánlattételi felhívás megjelenését megelőzően keletkezett iratok felhasználhatósága

Kérdés: Lehet-e korábbi a nyilatkozat, referencia az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjánál, illetve van-e olyan igazolás, amelynek kelte korábbi lehet az előzőek szerinti időpontnál?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmát fenntartja a későbbiekben is. Tehát csak abban az esetben (30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozat, változásbejegyzési kérelem, adóigazolás) döntő a keltezés időpontja, amikor annak kibocsátási dátuma is hatással van az eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Késedelmes kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem

Kérdés: Ha késve nyújtom be a kiegészítő tájékoztatás iránti igényemet, azzal érvénytelen lesz az ajánlatom, ezzel törvényt sértek?
Részlet a válaszából: […]  A késve benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérése csak azzala következménnyel járhat, hogy az ajánlatkérő nem válaszolja meg az ajánlattevőáltal feltett kérdéseket. Arra azonban lehetőséget nyújt, hogy amennyiben akiegészítő tájékoztatás olyan fontosságú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a jogsértéstkonkrétan elkövette az ajánlatkérő, jogorvoslati kérelmet nyújt be aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérőiintézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések a következők:– amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezésikérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszánakmegküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést – Kbt. 96/B.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet a válaszából: […] ...céljára" állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének,tárgyának megjelölése nélkül.Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számítottkét munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.