11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlás nélkül
Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
2. cikk / 11 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
3. cikk / 11 Tanácsadói díj megjelenítése a dokumentáció ellenértékében
Kérdés: Beépíthető-e a tanácsadói díj az ajánlati dokumentáció költségébe, illetve melyek építhetők be az említett költségkeretbe?
4. cikk / 11 Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése
Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
5. cikk / 11 Ajánlati dokumentáció egy részének visszaszolgáltatási kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta a felhívásban, hogy az ajánlattevő köteles a kiadott kiviteli terveket hiánytalanul, az ajánlatával egyidejűleg visszaszolgáltatni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. A kiviteli tervek az ajánlati dokumentáció részét képezik, amit a cégünk megvásárolt. Jogosan számláznánk le (vissza) a kérdés szerinti esetben a dokumentáció árát?
6. cikk / 11 Kérdésfeltevés lehetősége dokumentáció megvásárlásának hiányában
Kérdés: Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?
7. cikk / 11 Dokumentáció árának visszatérítése ajánlati felhívás visszavonása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati felhívását egy nappal a beadási határidő előtt visszavonta. Bizonyítható, hogy az ajánlati dokumentáció ekkor már össze volt állítva, a szükséges igazolásokat az ajánlattevő beszerezte, a sokszorosítás megtörtént. Az ajánlat összeállítása – hiszen minden igazolást fizetni kell – megközelítően százezer forintba került az ajánlattevőnek. Jogosan követelheti-e az ajánlattevő költségeinek megtérítését ilyen esetben?
8. cikk / 11 Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban
Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
9. cikk / 11 Szerződéskötési díj kikötése
Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
10. cikk / 11 Idősek otthonának beszerzései
Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?