Eljárás ajánlatkérő nemteljesítése esetén

Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatérőként szerződő fél aközbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdés szerinti szervezet, azazminisztérium, központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat vagyönkormányzati költségvetési szerv stb., az ajánlattevőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben tehát, ha az ajánlatérőként szerződő fél a22. § (1) bekezdés szerinti szervezet, azaz minisztérium, központiköltségvetési szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szervstb., az ajánlattevőként szerződő fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényelőírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezet csak akkor köthet szerződést,ha ennek fedezete költségvetésében adott, azaz rendelkezésre áll. Véleményünkszerint az ajánlatkérők fizetési késedelmét csak részben okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...szervek a feladat- éshatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés eseténeljárást, intézkedést kezdeményeznek.A költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározottfelügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...meg jogszerűen a terveinek végrehajtását, a támogatás elmaradása okán azajánlattevőknek nem képes szerződésszerűen teljesíteni, vagy költségvetésiokokból meg sem meri kötni a szerződést, amely értelemszerűen a teljesítéselodázásához vezet. Ennek szellemében fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; az állam, az előzőekben meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.