Tényleges tulajdonos

Kérdés: Az EKR-ben a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pont szerinti nyilatkozat űrlaptartalma megváltozott, és a tényleges tulajdonosról egy sor adatot kell már megadni (születési hely, születési idő, adóilletőség országa, érdekeltség jellege és érdekeltség mértéke), ami piros csillaggal is jelölve van, illetve nem piros csillagozottan az alábbi négy lehetőség közül kell az egyiket megadni: Adóazonosító jel, Adószám, HÉA vagy Külső nyilvántartás szerinti azonosító. A rendszer nem enged tovább, hibaüzenetet ír, ha a nem csillagozott részek közül bármit nem töltünk ki. Mi a változtatás jogszabályi alapja és az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletnek a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontos nyilatkozattal kapcsolatos előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...van. Ebben az esetben egyszerűen nem jelöl meg tényleges tulajdonost, és nem is tartozik a kizáró ok hatálya alá.A kérdésben is jelzett, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...alpontja szerinti kizáró ok ún. nemzeti kizáró ok, melyet az európai irányelvek nem tartalmaznak. Ennek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum sem részletezi, csupán a D. pontban szükséges lenyilatkozni a nemzeti kizáró okoknak történő megfelelést.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője – ra)-re) pontok.Fentieket egészíti ki a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezetek kizáró ok hatálya alá nem tartozásáról képes nyilatkoztatni, eljárás megjelölése nélkül. A közbeszerzési szabályozás sem törvényi, sem kormányrendeleti szinten nem írja elő a kizáró oki, alkalmassági nyilatkozatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] ...vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy– a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
1
2