Értékhatár alatti eljárások lebonyolítása EKR-ben

Kérdés: Az értékhatár alatti eljárást lebonyolíthatom EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két szempontból értelmezhető. Egyrészt értékhatár alatti eljárások is lebonyolíthatók az EKR-ben 2019. július 1-jétől, bár ez a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatott szervezetnek.Az elmondottak teljessége érdekében hivatkozunk a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdésére, melynek értelmében a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Sikerdíj és becsült érték

Kérdés: Ha pályázatíró céget választunk, és alapesetben a díjazása nem éri el az értékhatárokat, nincs közbeszerzés, de kiköt sikerdíjat. A sikerdíjat be kell számítani a becsült értékbe vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, tekintettel arra, hogy mindenegyéb díjat is bele kell számítani a becsült értékbe – a Kbt. 35. és 38. §-aalapján. Hiába tér ki a törvény 38. §-a csak az alábbiak szerint a pénzügyiszolgáltatások jutalékára, díjára, a szabályozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás eredményességének nem feltétele a háromérvényes ajánlat beérkezése, ilyen szabályt a Kbt.-ben csak a versenypárbeszédregulái között találunk. Utóbbi esetben a jogalkotó így fogalmaz: a párbeszédekegy vagy több fordulóban is lefolytathatóak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Eljárásrend egyszerű, meghívásos eljárásban

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. nemtartalmaz kötelező eljárási határidőt, ezért arra nem vonatkozik az 52 napos,Kbt. szerinti minimális időtartam. A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontjaesetében nem kerül sor hirdetmény közzétételére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...(termékek) listája, továbbá az ezek mennyiségérevonatkozó adatok.]A rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben,ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja aközösségi értékhatárokat, a Kbt. IV. és V....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 22.§-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek, a támogatásból megvalósítotteszközbeszerzésre – feltéve hogy az eszközbeszerzés értéke nem éri el azirányadó nemzeti vagy a közösségi értékhatárt – nem kell közbeszerzési eljárástlefolytatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése tartalmazza, hogy a törvénytönként alkalmazó szervezetre a törvény valamennyi rendelkezése vonatkozik. A161., 162. és 163. §-ok határozzák meg, hogy melyek azok az ágazatok,amelyekben a meghatározott tevékenységet végző meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Továbbértékesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Társaságunk közszolgáltató (víz, csatorna) tevékenységéhez a közbeszerzési értékhatárokhoz közeli mennyiségben szerez be csöveket, szerelvényeket, amelyek egy részét a tevékenység ellátásához felhasználja. Azonban az említett anyagok, szerelvények közel 50 százalékát a piaci munkákat végző kft.-nknek és idegen cégeknek továbbértékesítjük. Kérdés, hogy a fenti – továbbértékesített – mennyiségek értékét hogyan kell figyelembe venni a közbeszerzési beszerzési értékek meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 172. §-a szerint nem kell alkalmazni a közbeszerzésieljárást azokra a beszerzésekre, amelyekre 3. fél részére történő viszonteladásvagy bérbeadás céljából kerül sor, feltéve, hogy az ajánlatkérőnek nincskülönleges vagy kizárólagos joga a szerződés tárgyának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 161.,162., valamint a 163. §-ai tartalmazzák. Ezek a törvényi rendelkezésekdefiniálják az ajánlatkérői kört, valamint azokat a közszolgáltatótevékenységeket, amelyek a közbeszerzés szempontjából a különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
2
3
4