A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...27. § (3)-(3a) bekezdés szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a Kbt. 27. § (3)-(3a) bekezdésbe (vagy az ajánlatkérői jelleg, vagy a közbeszerzés értéke miatt) nem tartozó közbeszerzések esetében az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt, és így az ajánlatban kötelezően nevesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiség esetében nem a tárgy szerinti tervezett mennyiség szerepel a kormányrendeletben. Véleményünk szerint ez nem érthető úgy, hogy a közbeszerzés értékét is meg kellene adni. Ezt nem minden ajánlatkérő üdvözölné, hiszen ebből esetleg a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Beszerzésidíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Akkor is fizetni kell a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések értékének 1%-át, amikor a központi beszerző szervezet engedélyt ad arra, hogy én folytassam le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet értelmében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Értékhatár alatti eljárások lebonyolítása EKR-ben

Kérdés: Az értékhatár alatti eljárást lebonyolíthatom EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két szempontból értelmezhető. Egyrészt értékhatár alatti eljárások is lebonyolíthatók az EKR-ben 2019. július 1-jétől, bár ez a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmi adó nélkül számított – árbevétellel. A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította, hogy a közbeszerzés értéke a közbeszerzés 2. része vonatkozásában 19.160.037 Ft. Továbbá megállapította azt is, hogy a Kbt. 65. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett termékek jellegzetesen központosított közbeszerzésben kerülnek beszerzésre. A központosított közbeszerzésben ún. keretmegállapodásos eljárások keretében kerül sor több keretmegállapodásos partnerrel keretmegállapodások megkötésére. Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Konzorciumi tag státuszának változása

Kérdés: A konzorciumi partner státusza az ajánlat beadását követően változhat-e alvállalkozói státuszra? (Természetesen a közreműködés mértéke nem éri el a 25 százalékot.)
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy a teljesítés során a konzorcium egyik ajánlattevője is képes lenne teljesíteni.[Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejárta után változás nem következhet be – (1)-(7) bekezdések.A törvény 26. §-a szerint, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,– az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
2
3
37