Versenyt kizáró értékelési szempontrendszer alkalmazása

Kérdés: Előírható-e olyan értékelési szempontrendszer, amelyre csak egy válasz adható, azaz nincs verseny?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő-e arra, hogy fedezze a működési költségeket, mert ez olyan mértékű vizsgálatot feltételez, amely nem fér bele a közbeszerzési eljárás keretébe, így a megajánlott jutalék egzaktan nem összehasonlítható." Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...papíralapon vagy elektronikusan történik. A kormányrendelet szabályai a 26. §-nál kezdődnek az alábbiak szerint.Amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a Kbt. 108. §-a alapján elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Aránytalan kötelezettségvállalás közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmezőbiztosan elmulasztotta.A harmadik probléma "az aránytalanul magas ellenérték"kérdése. A 2010. szeptember 15. előtt lefolytatott közbeszerzési eljárásokramég irányadó volt a Kbt. 86. §-a szerinti, azóta már hatályát vesztettrendelkezés, amely a kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés megtámadása

Kérdés: A Kbt. szabályozza a szerződés érvénytelenségét közbeszerzési szempontból. Ha egy szerződés például indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmaz az ajánlatkérő javára – például a vállalkozói díj vonatkozásában –, megtámadhatom a szerződést a Ptk.-ra hivatkozással, annak szabályai szerint? (A szerződéses feltételeket elfogadtam az ajánlattételkor, de abban – értelemszerűen – még nem szerepelt a konkrét vállalkozói díj.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint mind az ajánlatban, mind a szerződésbenszerepelnie kell a konkrét vállalkozói díjnak, hiszen ez a közbeszerzésieljárás lényege, így nem tudunk elképzelni olyan közbeszerzésben megkötöttszerződést, amelyben az ajánlattevő ezt nem ismeri. Az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó kötelezőhiánypótlásra irányuló szabály 2009. április 1-jétől nemcsak az Unió általtámogatott projektekre, hanem minden közbeszerzési eljárásra vonatkozni fog. Végül, ha a felhívásban a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésszerinti nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszából: […] Ha közösségi eljárásrendben hirdetnek meg egy közbeszerzésieljárást, ez nem jelenti azt, hogy minden ajánlati árnak/ellenszolgáltatásnakmagasabbnak kell lennie, mint az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóközösségi közbeszerzési értékhatár. Ebből adódóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.