Részvételi dokumentumok tartalma dinamikus beszerzési rendszer esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítására szeretnénk indítani egy közbeszerzési eljárást. A részvételi szakaszhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok részeként ki kell adnunk a szerződéstervezetet, amely az ajánlattételi szakaszra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 82-84. §-ai tartalmazzák.A Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a leglényegesebb szerződéses feltételeket kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2018. január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Ajánlattevő döntése szerinti, alternatív igazolási mód

Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 22. § (2) bekezdésének szövege alapján az igazolásban az ajánlattevő döntheti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...előtt. Amennyiben a Kbt. mellőzése egyértelművé válik, nincs kimentési lehetőség.A Kbt. 152. §-ának (4) bekezdése tartalmazza a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményét, mely rendelkezés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Vételi opció meghatározása

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?
Részlet a válaszából: […] ...opciót árubeszerzés esetén lehet kikötniközbeszerzési eljárásban. Vételi jog kiköthető olyan esetben, amikor az ajánlatkérő- élve a Kbt. 50. §-ában biztosított lehetőséggel – a közbeszerzés mennyiségéta legalacsonyabb értékben közli, és egyúttal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárást megindító hirdetményben egyértelmű volt, hogymás nevében jár el, akkor más is köthet szerződést. A válasz a beszerzéstárgyától, eljárástípusától függ. Amennyiben lehetőség volt részajánlattételre, eleve többszerződés születik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...(3)-(4) bekezdések rendelkezése alapján a fenti, elsőbekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapjánlefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a konkrét közbeszerzési eljárásokismerete nélkül azok jogszerűsége kérdésében nem áll módunkban állást foglalni,ugyanakkor a kérdésben számos olyan információ szerepel, ami jogszerűségiaggályokat vet fel. Nézzük ezeket egyenként!Mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] ...az 50. § (2) bekezdésére történő hivatkozást. A Kbt. fentiekben említett 300. §-ának (6) bekezdéseértelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48.§ (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
1
2