11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
2. cikk / 11 Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező – magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott – adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
3. cikk / 11 Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
4. cikk / 11 Közbeszerzés-kötelezettség tulajdoni hányad alapján
Kérdés: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó – nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó – gazdasági szereplő rendelné meg. Tekintettel a felújítás összes nettó költségére és az önkormányzat 80 százalékos tulajdoni hányadára, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a felújítás megrendeléséhez?
5. cikk / 11 Tankerület közbeszerzési jogalanyisága
Kérdés: Van-e közbeszerzési jogalanyisága egy tankerületnek?
6. cikk / 11 Egybeszámítás a gyakorlatban
Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
7. cikk / 11 Kbt. 6. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó ajánlatkérő ingóságcseréjének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy, a Kbt. 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérő elavult ingatlanjait és ingóságait szeretné lecserélni. Egyértelmű, hogy az ingatlanra nem vonatkozik a Kbt. Az ingóságok beszerzése több csereszerződés által valósul meg. Nem találtam rendelkezést a cserére vonatkozóan, ezért nem tudom eldönteni, hogy kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy sem? (A csereértékek közösségi értékhatárt is elérnek.)
8. cikk / 11 Közbeszerzési kötelezettség lejárt szerződés és továbbszámlázás esetén
Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
9. cikk / 11 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
10. cikk / 11 Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás
Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
