Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, illetőleg veszélyezteti. Ebből a szempontból a közbeszerzési törvény 148. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...történő módosításához szankciót fűz, amelynek az az oka, hogy a szerződések utólagos módosítása révén ne lehessen kijátszani a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályait (ez egyébként a Kbt. alapelveivel is összhangban áll).Amennyiben tehát a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.