Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely egyértelműen érvénytelen ajánlatok további érvénytelenségét eredményezi a közbeszerzési törvény 71. §-ának (8) bekezdése alapján. Véleményünk szerint attól, hogy az ajánlatkérő felvilágosítást kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] ...milyen mértékű, nem lehet az ajánlattevőre bízni a megoldást, hiszen hiánypótlás esetében mindkettőt megteheti az ajánlattevő.A közbeszerzési törvény 71. §-ának (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (7) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Ajánlat benyújtási módjának kizárólagossága

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatomat kizárólag elektronikus formában (úton) nyújthatom be? Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] ...és (4) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtását a közbeszerzési törvény 61. §-ának (2) bekezdése szerint lehetővé tette, és az ajánlattevő ajánlatát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer meghatározásában a közbeszerzési törvény 71. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Hiánypótlás előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...kérelem alapján az ajánlatkérő elrendelhet hiánypótlást. Ugyanakkor a hiánypótlás tartalmára vonatkozóan már irányadók a közbeszerzési törvény 67. §-ának rendelkezései. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések közül kiemeljük azokat, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Telephelyhez kötött tevékenységarány meghatározása a kiírásban

Kérdés: Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?
Részlet a válaszából: […] ...a feltétel vélhetően a közbeszerzési szerződésekteljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2) bekezdésbenrögzített előírás félreértelmezéséből adódik. A hivatkozott rendelkezés ugyanisazt írja elő, hogy az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.