Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] ...19. § (4) bekezdése alapján, ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás minden esetben a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. A közbeszerzési törvény ugyanis leszögezi, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...a keretmegállapodás eredménye az elért ár, vagy a hosszú távú konstrukció miatt már elavult termék stb. okán. A főszabály szerint a közbeszerzési törvény 104. §-ának (8) bekezdése alapján csak a keretmegállapodásos mennyiség meghaladása tiltott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. főszabálya értelmében a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő köteles megadni.A közbeszerzési törvény 58. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét – adott esetben opcionális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő beszerzései

Kérdés: Ha a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó, a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő, a közszolgáltatási tevékenység fenntartásához szükséges (például a hálózaton elvégzendő hibaelhárítás) beszállítói feladatot, más Kbt. alá tartozó ajánlatkérővel közös tulajdonában lévő leányvállalatával kívánja elvégeztetni, a közvetlen szerződéskötés érdekében saját döntése szerint szabadon választhat-e a Kbt. 9. § (1) bekezdésének kb) pontja szerinti in-house, és a Kbt. 118. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogállás alkalmazása között?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési igény, és ha igen, milyen mértékben.Fentieket a már hivatkozott jogszabályhely a következők szerint határozza meg:– a közbeszerzési törvény Második Részét a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a XIV. Fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet hivatkozott, 7. § (1) bekezdése értelmében az 1. § (1) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a közbeszerzési törvény szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha– a működéshez, fenntartáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Keretmegállapodás tartama, jogosultságok a keretmegállapodás időszaka alatt

Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?
Részlet a válaszából: […] ...határozni az előirányzott teljes mennyiséget, amely a keretmegállapodás hatálya alatt kötött egyedi szerződésekben nem léphető túl a közbeszerzési törvény 110. §-a értelmében.Ez megítélésünk szerint azt jelenti, hogy a kiírás szerinti mennyiség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 18. §-ának (2) és (3) bekezdése az egybeszámításiszabályt az alábbiak szerint tartalmazza:– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló árukbeszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét,amelyekkel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény vonatkozó, 18. §-ának (1) és (2)bekezdése két szempontból okoz a gyakorlatban nehézséget. A szabály az alábbiakszerint szól.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a Kbt. Második Részealkalmazásának megkerülése céljából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
Részlet a válaszából: […] ...– úgy írták elő, mint az ablakmennyiségeket,akkor valójában a jogszerű teljesítés érdekében történik a módosítás, amely aközbeszerzési törvény 132. §-ának vélhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
1
2