Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény napjainkra már igen részletesen tartalmazza az összeszámítási kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben meghatározott, támogatott projektekre vonatkozó, a törvény 5. §-ának (2)-(3) bekezdései közül a (3) bekezdés tartalma változott nagymértékben. A két szabály összhangját érdemes figyelni és összeolvasni, így könnyebb a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Közbeszerzés-kötelezettség tulajdoni hányad alapján

Kérdés: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó – nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó – gazdasági szereplő rendelné meg. Tekintettel a felújítás összes nettó költségére és az önkormányzat 80 százalékos tulajdoni hányadára, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a felújítás megrendeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, mivel az önkormányzatra eső 20 millió forint eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, így a felújításra a közbeszerzési törvény alanyi hatálya miatt közbeszerzési eljárás keretében van lehetőség. A megítélés független a Kbt. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...19. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a műszaki és gazdasági funkció egységét kell figyelembe venni.Ehhez kapcsolódóan a közbeszerzési törvény 18. §-ának (2) bekezdése arról is rendelkezik, hogy amennyiben egy építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Beruházások egybeszámítása

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény a részekre bontás tilalma mellett kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozóan segítséget nyújt a kérdés megválaszolásához az alábbiak szerint:– az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik.A közszolgáltatást sem az európai direktívák, sem a közbeszerzési törvény nem szabályozza. Annak értelmezéséhez, hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
Részlet a válaszából: […] ...– úgy írták elő, mint az ablakmennyiségeket,akkor valójában a jogszerű teljesítés érdekében történik a módosítás, amely aközbeszerzési törvény 132. §-ának vélhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Társasházkezelés önkormányzat cége által

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?
Részlet a válaszából: […] Igen, a becsült érték kialakítása során a teljes projektértéketkell alapul venni, nettó értéken, ahogyan a Kbt. értékhatárai is meghatározásrakerültek. Nincs tehát lehetőség leválasztani a közbeszerzésre kötelezett félhozzájárulását és a szerint megállapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] ...most kötötték meg, tehát már a 75 százalékos szabályvonatkozik ajánlatkérőre nemzeti eljárásrendben az alábbiak szerint. A közbeszerzési törvény 241. §-ának a)-b) pontja szerint atörvény VI. fejezete alkalmazásában ajánlatkérők:– a 22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2