9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Magánszemély bevonása, igazolása
Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
2. cikk / 9 Elektronikus adóigazolás csatolása az ajánlatba nyomtatott formában
Kérdés: 2011. júliusban indulunk egy tenderen, ahol kértek tőlünk igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs adótartozásunk. A pénzügyi osztályunk ma reggel elektronikus formában küldte meg nekem ezt az igazolást, merthogy ők is így kapták a hivataltól. Ha kinyomtatom, akkor becsatolható lesz az ajánlatba. Becsatoljam-e, vagy kérjünk olyan igazolást, amit nem elektronikusan küldenek meg a számunkra?
3. cikk / 9 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellenőrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
4. cikk / 9 Együttes adóigazolás köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén
Kérdés: A jövőben nem kell kérni APEH-VPOP együttes adóigazolást, ha cégünk ajánlattevőként szerepel az APEH köztartozásmentes adózói adatbázisában? Ha ez így van, akkor ezt ki kell-e nyomtatni és betenni az ajánlatba, vagy csak az ajánlatkérő ellenőrzi?
5. cikk / 9 Kizáró okok utólagos igazolása
Kérdés: Jól értelmezem, hogy megszűnt a kizáró okok utólagos, nyertesség esetén 8 napon belüli igazolása? Vagyis ha úgy kérik, hiteles cégkivonat, közjegyzős nyilatkozatok, ajánlatkérő helye szerinti adóigazolás és minden egyéb pénzes iratokat megint az ajánlattétel alkalmával kell benyújtani?
6. cikk / 9 Elektronikus igazolások problémái
Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?
7. cikk / 9 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
8. cikk / 9 Kizáró okok igazolási módjának változása
Kérdés: A Kbt. módosításával változott-e a törvény 63. §-a szerinti kizáró okok igazolásmódja?
9. cikk / 9 Ellentmondásos törvényi szabályozás
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?
