Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...célozza, hanem pontosan azt, hogy az eljárás során ne álljon fenn összeférhetetlen helyzet, ezért a kérdésben jelzett helyzetre a közzétételi kötelezettség nem vonatkozik.(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási kötelezettsége mellett az akkori Közbeszerzések Tanácsa (ma Közbeszerzési Hatóság) feladatává teszi a névjegyzék közzétételét és a változások követését.A jelenleg hatályos Kbt. értelmében kormányrendelet készül a 198. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Uniós forrásból támogatott beszerzések eltérő szabályozása

Kérdés: Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén az általános szabályokhoz képest milyen eltérések vannak? Más-e a közbeszerzés dokumentálása – dokumentációkészítés, közzététel, szerződés, közzététel a szerződések teljesítéséről stb.?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy a támogatottprojekteknél is a Kbt. előírásait kell alkalmazni a közbeszerzési eljáráslefolytatására, a hirdetmény közzétételére, a szerződés megkötésére stb.vonatkozóan. Emellett a támogatási szabályok a közbeszerzési szerződésre, akifizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Alvállalkozók kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozattételi lehetősége

Kérdés: A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)
Részlet a válaszából: […] ...világít rá. A törvény szövegétértelmezve, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatadás gyorsított eljárásmeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnálalkalmazható, és a szabályozás nem zárja ki alvállalkozó bevonását (ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 57. § (2) bekezdésénekb) pontja] lehet, továbbá nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő,meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban arészvételi határidő nem határozható meg az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerű tervpályázatot, amely opcionális lehetőség,ellentétben a Kbt.-vel, az értékhatár felétől nem kötelező a hirdetményközzététele egyszerű tervpályázati eljárás keretében. Kiemelendő továbbá, hogya Kbt. 296. §-ának f) pontja értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...elérő értékű építési koncesszió esetében a nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Uniós értékhatár árubeszerzésnél

Kérdés: Abban az esetben, ha év közben az ajánlatkérő két olyan árubeszerzési eljárást hirdet meg, amelyeknek összege nem éri el a 750 000 eurós értékhatárt, és emiatt nem készít előzetes tájékoztatót, akkor megindíthatóak-e az említett eljárások a Kbt. 43. §-ának (5) bekezdése alapján annak ellenére, hogy nem történt meg a közzététel?
Részlet a válaszából: […] Az eljárások megindítására lehetőség van a következők szerint: a Kbt. 42. §-a értelmében előzetes tájékoztatót akkor kell közzétenni, ha a közösségi értékhatárokat elérő vagy azokat meghaladó árubeszerzéseknek a Kbt.-ben meghatározott időszak alatti – adott év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.