Vitarendezési kérelem az eljárás eredményéről szóló tájékoztatás feladása előtt

Kérdés: Általános egyszerű közbeszerzési eljárásról az összegzés megküldése utáni napon elküldtem a tájékoztatót az eljárás eredményéről, amely feladás előtti állapotban van. Közben az egyik ajánlattevő vitarendezési kérelemmel élt. Mi a teendőm? A vitarendezési kérelemre a választ elküldtem, de nem tudom, fog-e jogorvoslattal élni az ajánlattevő, vagy elfogadja az érvénytelensége indoklását. Ha beírom az egyéb információkhoz, hogy vitarendezés van folyamatban, attól még az eredmény nem változik, de mit teszek, ha közben feladják a hirdetményt? Jogorvoslati eljárás kezdődik? Újabb tájékoztatót kell majd feladnom a DB határozata szerint? Vagy vonjam vissza a hirdetményt? Ebben az esetben kifutok a hirdetmény feladásának öt munkanapos határidejéből. A Kbt.-ben nem találtam erre utaló szabályt.
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben valóban jogorvoslati eljárás lesz, amelynek során aDB-határozat hatással lesz az eredményre, úgy új tájékoztató közzétételérekerül sor, amelyben hivatkozni szükséges a korábbi tájékoztató megjelenésére ésa jogorvoslati eljárásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekfennállása ellenére mely kis értékű beszerzési tételeket nem kell azegybeszámításnál figyelembe venni.A hirdetmények közzététele kapcsán – hasonlóan a közösségieljárásrendben végrehajtott változáshoz – a módosítás megszünteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] ...klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a hirdetmény közzététele nélkülitárgyalásos eljárás maradt meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...törlésre került az ún."háromajánlatos", azaz hirdetmény nélküli egyszerű eljárás. Bevezetésre kerültugyanakkor a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, tekintettelarra, hogy a korábbi két nemzeti rezsim és egyben szabályrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet a válaszából: […] ...a hamis nyilatkozattételnek relevanciája van.Az ajánlatkérő által összeállított dokumentációnak azajánlati felhívás (hirdetmény) közzététele napjától rendelkezésre kell állnia,azaz átvehetőnek kell lennie. Az ajánlatkérőnek a felhívásban kell megadnia,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül -, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokra, amikor 126. §-ábanakként rendelkezik, hogy a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait,illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a kétszakaszból álló eljárás szabályait is – a 6. cím...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel nem hirdetménnyel került sor az eljárás meghirdetésére -,a Kbt. 254. §-ának alkalmazása egyben hirdetmény közzétételét is szükségesséteszi-e. Álláspontunk szerint, mivel a 23. cím megfelelően alkalmazandó, ezértegyben nem teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2
3
4