Nyilatkozat tényleges tulajdonosról

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, egyetértünk, áttételesen rendelkezik tényleges tulajdonossal, melynek definíciója a Kbt. 56. § (1) bekezdés kc) pontja alapján, a hivatkozott pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

10 százalék alatti alvállalkozó alkalmasságának igazolása

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?
Részlet a válaszából: […] ...helyes. A10 százalék alatti alvállalkozótól csak az aláírási címpéldány, az adottalkalmassági feltétel igazolása kérhető – a kizáró okokról pedig az ajánlattevőnyilatkozik. Az ajánlatban való nevesítéshez semmi nem írja elő a cégkivonatvagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Leányvállalat referenciái

Kérdés: Lehet-e önállóan ajánlattevő a leányvállalat, és ha igen, milyen igazolásokat kell benyújtania? Felhasználhatja-e anyavállalatának referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő még továbbialkalmassági követelménynek való megfelelést is előírhat a Kbt. 60. §-ának (1)bekezdésében meghatározott kizáró oki nyilatkozat benyújtása mellett, amelyutóbbi benyújtását a törvény 63. §-ának (7) bekezdése írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.