Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § ib) pontja a fenti kizáró ok igazolásakor még a régi pénzmosásról szóló törvényre hivatkozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet vonatkozó szabályai.A Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontja és a kormányrendelet 8. és 10. §-ai a pénzmosás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) ír le részletesen. Az alábbiakban ismertetendő 8. § ib) és ic) pontok megadják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet a tényleges tulajdonossal kapcsolatos kizáró oki igazolásról szóló alábbi szabályozása.A kormányrendelet 8. § i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alá nem tartozásáról képes nyilatkoztatni, eljárás megjelölése nélkül. A közbeszerzési szabályozás sem törvényi, sem kormányrendeleti szinten nem írja elő a kizáró oki, alkalmassági nyilatkozatok, igazolások eljárásspecifikus benyújtását. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás tárgyának is szerepelnie a nyilatkozatban. Ez olyan formai kérdés, melynek szerepeltetését sem a Kbt., sem a vonatkozó, 310/2011. kormányrendelet nem írja elő, továbbá ennek hiányában is egyértelmű, hogy mely kizáró okok hatálya alatt, mikor nem áll az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A kc) alponttal összefüggésben a 310/2011. kormányrendelet a kizáró okok igazolási módja tekintetében a 2. § ib) alpontjában meghatározza, hogy abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 56. § (1) bekezdés kc) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.