Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos valamely igényével közvetlenül nem fordulhat az alvállalkozóhoz.A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése szerint a módosításnak akkor van helye, és akkor nem kell a 132. § (1) bekezdésében foglalt módosítási korlátokat vizsgálni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Előzetes vitarendezés gazdasági érdeksérelemre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatban adminisztrációs hibából azt jelöltem meg, hogy az általam megajánlott termék nem esik nemzeti elbánás alá, holott tagállami terméket ajánlottam meg. Emiatt a tendert más cég nyerte meg. Utólag korrigálhatom ezt a hibát? Kérhetek előzetes vitarendezést az előzőkre hivatkozással olyan indokkal, hogy az írásbeli összegzés sérti a gazdasági érdekeimet?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásra vonatkozó összegezés módosítására van lehetőség előzetes vitarendezés keretében. Ebben az esetben azonban nem történt jogszabálysértés, hanem az ajánlattevő hibásan nyilatkozott, melyet lehetősége lett volna az értékelés szakaszában önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés azértis életszerű és figyelemfelhívó is egyben, mert egyre gyakoribb, hogy nem egyadott, konkrét jogszabályra vonatkozó módosításban szerepelnek olyan nagyvolumenű változások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos érdeksérelemmel -esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-a a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött megállapodások – bizonyos részének – módosítását csak igen szűk körben teszi lehetővé. Eszerint a feleknek csak akkor nyílik lehetőségük a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.