37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Sürgős informatikai beszerzési igény
Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
2. cikk / 37 Új informatikai beszerzési igény
Kérdés: A tavalyi évben elkészítettük és határidőben benyújtottuk a DKÜ-nek az ez évi informatikai beszerzési tervünket. Most egy olyan beszerzési igény merült fel, ami a tervben nem szerepelt, a becsült értéke 40 millió Ft. Ezt új igényként kell jóváhagyásra benyújtanunk?
3. cikk / 37 Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
4. cikk / 37 Részajánlattételtől visszalépés
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
5. cikk / 37 Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
6. cikk / 37 Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége
Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
7. cikk / 37 Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra
Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
8. cikk / 37 Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében
Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
9. cikk / 37 Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint
Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
10. cikk / 37 Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz
Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?