Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez az építési beruházás becsült értékére és a részekre bontási tilalomra vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni, mely rendelkezéseket a Kbt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdései tartalmaznak az alábbiak szerint:– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett ÖTM rendeletet időközben hatályon kívül helyezték, helyébe a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet került, mely kifejezetten nem foglalkozik a napelemek, napkollektorok beépítésével, mint elődje. A napelemek CPV-kódját alapul véve (09331000-8, 9332000-5) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 18. pontjaszerinti sajátos építményfajták tervezése, terület- és településrendezési terv,valamint műemléki védelem alatt álló épület kizárólag felújítási munkáinaktervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...jellegére, rendeltetésére figyelemmel lettmegállapítva az alkalmassági feltétel. Amennyiben a tervezési jogosultságotmeghaladó módon még műemlékvédelmi szakmérnöki képzettséget – mint feltételt -is előírt volna az ajánlatkérő, úgy a Kbt. 69. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a bővítés során önálló épület jön létre;– ha az átalakítás az épület funkciójának megváltoztatásávaljár, azzal, hogy műemléki védelem alatt álló építményfelújításának, átalakításának, korszerűsítésének, helyreállításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] ...SDR: különleges lehívási jogok – Special Drawing Rights -, a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.)Műemléki védelem alatt álló építmény felújításának, átalakításának, korszerűsítésének, helyreállításának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.