Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke felét,– a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Igazolások összefüggése

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő ésaz erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás, és az erőforrástnyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző általhitelesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az intézményi foglalkoztató, vagya szociális intézménnyel, illetve a fenntartóval az ellátottak szociálisfoglalkoztatására megállapodást kötött személy, szervezet (azaz: külsőfoglalkoztató).A szociálisfoglalkoztatási engedély iránti kérelmet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] ...Közösséget létrehozó szerződés 296.cikkével;– nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértésivagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történőbeszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

In house beszerzés értelmezése meghatározó befolyás hiányában

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az in house (Kbt. 2/A §-a) beszerzést akkor, ha több önkormányzat közösen hozott létre gazdasági társaságot (üzemeltetőt, kötelező önkormányzati közszolgáltatás teljesítésére), de a Kbt. szerinti meghatározó befolyás egyik önkormányzat részéről sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdonihányada alapján egyedül rendelkezik,– más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapjánvagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,– tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Unió, illetőleg az Európai Unió tagállamakifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai GazdaságiTérségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a Kbt. 29.§ (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.