Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bekezdés kötelezővé teszi az ajánlati kötöttség időszaka alatti szerződéskötést az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Összegzés módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egyszer 20 napon belül módosította az összegzést, és a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítette, így a 2. helyezettet jelölte meg nyertesként. Ezt követően, az eredetileg nyertes ajánlattevő EVK-t nyújtott be, hogy a 2. helyezett ajánlata (aki a módosítást követően nyertes lenne) érvénytelen. Módosíthatja újra az ajánlatkérő az összegzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (4) bekezdése engedi felülírni a kérdésben jelzett 20 napot, amit a 79. § (4) bekezdése tartalmaz az alábbiak szerint:"80. § (4) Ha az előzetes vitarendezési kérelemmel érintett jogsértés orvoslásához az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a 71....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban a kizáró ok hatálya alatt álló és emiatt kizárásra kötelezett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője sem lehetett volna.A közbeszerzési eljárás során a kizáró ok fennállásának jogkövetkezményei, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] ...amely felmentené a kötelezettet a szerződésszerű teljesítés alól. A jogszabályi követelmények nem ismerete így nem mentesítheti azt a nyertes ajánlattevőt, aki/amely emiatt nem képes teljesíteni. Az Európai Unió Bírósága C-441/22. és C-442/22. számú egyesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...zárni; kivéve ha az öntisztázással kimenti magát.Lehetne logikus érvelés, hogy az eredményre vonatkozó döntés pillanatában ne álljon a nyertes ajánlattevő a kizáró ok hatálya alatt, hiszen a cél az lenne, hogy ne nyerhesse el a szerződést kizáró ok hatálya alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...szakember az ajánlat értékelése során meghatározó körülménynek minősült, azaz az ajánlattevő az adott szakemberre tekintettel lett nyertes ajánlattevő, akkor adott szakember köteles részt venni a szerződés teljesítésében, és csak meghatározott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az eljárás eredményéről, a nyertes ajánlattevő személyéről. Az írásbeli összegezés megküldésével beáll az ajánlatkérő és a nyertesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, kiemelve az (5) és (6) bekezdést."Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződéskötési feltételekkel nem foglalkozik, ugyanakkor egyre elterjedtebb megoldásról beszélünk, ami "helyettesíti" az alkalmassági követelményt, anélkül hogy túlzottan szűkítené a versenyt. Ez azonban valójában nem minden esetben igaz. Szabályozás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Év elején kötöttünk szerződést gépjármű karbantartásra. A karbantartó cég kapacitást biztosítóként 5 szakembert vont be az eljárásba, nemrégiben azt jelezte, hogy 2 szakember megvált a cégtől, és helyettük újakat vonna be. Ez lehetséges? Mi a módja a bevonásnak?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során biztosított kapacitásnak az eljárás során, az alkalmasság igazolása területén van kiemelt jelentősége. A nyertes ajánlattevőnek az általa megjelölt kapacitást be kell vonnia a szerződés teljesítésébe. Erre tekintettel, ha az ajánlatban megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
1
2
3
11