Részajánlattételtől visszalépés

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy közvetlen részvételi felhívás lehet [Kbt. 50. § (1) bekezdés]. Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles részajánlattétel lehetőségét biztosítani, kivéve, ha a részajánlattétel mellőzését indokolni tudja [Kbt. 61. § (4) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi annak vizsgálatát, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlattételt. A Kbt. megtartja az ennek megítélésére vonatkozó feltételek meghatározását is, azzal azonban, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 27-i számában az 1402. számú kérdés foglalkozott a nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltésével (részekre történő ajánlattétel). A tárgyban a Közbeszerzések Tanácsa is állást foglalt. Ennek ismeretében mi a helyes jogértelmezés gyakorlati szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ez a hirdetmény-ellenőrzési osztály által összeállítottpraktikus tanácsokat tartalmaz.A Tanács állásfoglalásának és a segédletnek arészajánlattételre vonatkozó ajánlásai ugyanakkor összecsengenek aKözbeszerzési Levelekben az 1402. számú kérdésre adott válasszal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...eseteket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési törvény 300. §-ánakkönnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjukrészajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen feltételezzük, hogy abeérkezett, ajánlatnak kinéző tárgy valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Elkésett ajánlat kezelése

Kérdés: Mi a teendő az elkésett ajánlattal? (Az eljárás tájékoztatójában a benyújtott ajánlatok számát fel kell tüntetni, ez részajánlattétel esetében a részajánlatok összege, tehát tudnom kell, hogy mit tartalmaz az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az ajánlattevőket arra kötelezni, hogy aborítékon tüntessék fel ezt az információt is, ekkor nem kerülnek abba ahelyzetbe, hogy nem tudnak mit írni a tájékoztatóba. A Kbt. 88. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében az elkésett ajánlat érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.