Bérbeadó státusza az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályos Kbt. szerint a közbeszerzési eljárásban a teljesítéshez felajánlott (bemutatott), bérelt géppark bérbeadója milyen státuszban szerepel? Kérheti-e az ajánlatkérő az ajánlat részeként a már megkötött bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt – 65. § (7) bekezdés.A továbbiakban a referencia, szakember, pénzügyi alkalmasság vonatkozásában további szabályokat is tartalmaz a 65. §, melynek újdonság eleme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás kizárólagosságát is jelentheti a Kbt. szerint, nem csak egy kizárólagos jogosult létét, melyre az Eht. – elsősorban a referenciahasználat viszonylatában – utal.A Kbt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Bérbeadó mint erőforrás

Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
Részlet a válaszából: […] ...meg az adottközbeszerzési eljárásban. Ha például a műszaki technikai felszereltség leírásátnem kéri az ajánlatkérő, hanem csupán a referenciák bemutatását írja elő, akkora gép kérdése az adott közbeszerzésben nem releváns.Abban az esetben viszont, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.