50 cikk rendezése:
1. cikk / 50 Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében
Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
2. cikk / 50 Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
3. cikk / 50 Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
4. cikk / 50 A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
5. cikk / 50 Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során
Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
6. cikk / 50 EKR által küldött automatikus levelek joghatása
Kérdés: Ajánlattevőként egy kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban első helyen álltunk, azonban – valamilyen oknál fogva – nem kaptunk az EKR-ből e-mail-értesítést arról, hogy a közzétett alkalmasság igazolására igazolásokat kell benyújtanunk. Ezt a kötelezettségünket most vettük észre az EKR-ben való vizsgálódáskor. Mit tehetünk?
7. cikk / 50 Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"
Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
8. cikk / 50 Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség
Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
9. cikk / 50 Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben
Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
10. cikk / 50 Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?