Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 16. §-a tartalmazza. Az építési beruházás becsült értékének megállapításával kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:– közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egybeszámítás különböző ajánlatkérők által lebonyolított eljárásokban

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...függ attól, hogy a konzorciumként történő pályázat ellenére az egyes ajánlatkérőket függetlenül számolja-e el a támogató szervezet. Vélhetően ebben az esetben a közbeszerzési tervek elkészítésére is egymástól függetlenül nyílik lehetőség, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több – a 69. § (2) bekezdéseszerinti – alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés igazolásaérdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat, úgy is, haaz alkalmassági minimumkövetelményeknek való saját részbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...előírni, hogyaz ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább akövetkező feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, ésigazolja, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nemjárhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtószervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységetvégző gazdálkodó szervezet (azaz érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzéstárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azazaz érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet,aki, illetőleg amely az érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] ...előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, továbbá csatolja azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kiviteli terv pályáztatása a szerzői jog sérelme nélkül

Kérdés: Címzett támogatás esetén csak jogerős építési engedély alapján lehet pályázni. A Kbt. mely előírása alapján lehet a kiviteli tervezést pályáztatni, hogy ne sérüljön a szerzői jog?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 1. §-ának (3) bekezdése értelmében tervpályázati eljárást kell lefolytatniuk a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek, a Kbt. hatálya alá tartozó önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.