10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében
Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
2. cikk / 10 Egybeszámítás a gyakorlatban
Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
3. cikk / 10 Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
4. cikk / 10 Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél
Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: - zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, - pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, - tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, - hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, - egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
5. cikk / 10 Több elemből álló felújítás minősítése
Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: - falak tapétázása, - tapéta festése, - ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, - parkettázás, - parketta csiszolása és lakkozása, - fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?
6. cikk / 10 Étkezési utalványok beszerzési értéke
Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
7. cikk / 10 Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál
Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
8. cikk / 10 Étkezési utalványok éves beszerzése
Kérdés: Intézményünk az étkezési utalványokat két üzletlánctól szerzi be. Az éves mennyiséget általában három részletben szoktuk megvenni. A jövőben ezt is "közbeszereztetni" kell? Ha igen, milyen formában? Minden alkalommal, vagy elég egyszer, az év elején?
9. cikk / 10 Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél
Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
10. cikk / 10 Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban
Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?