Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...mind pedig az azt követő eljárásokat, és így gyakorlatilag megfosztaná őket annak bármely lehetőségétől, hogy az ilyen közbeszerzési szerződés keretében versenybe szálljanak, hanem a szabályozás alkalmas arra, hogy növelje a verseny torzításának veszélyét". Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] ...vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;– a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] ...Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Nyilatkozat árra

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?
Részlet a válaszából: […] ...írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Felelősség megosztása konzorciumi szerződésben

Kérdés: A közös ajánlattevők egymás közötti szerződésükben rendelkezhetnek a felelősségük vétkesség arányában történő egymás közötti megosztásáról, annak ellenére, hogy a felelősség az ajánlattevővel szemben egyetemleges?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezt a Ptk. értelmében megtehetik. Az egyetemlegesség követelményének megfelelően az ajánlatkérő felé együttesen felelnek, de saját belső viszonyaiknak megfelelően ők maguk rendelkezhetnek a felelősség és a kár megosztásáról, melyet a Ptk. alábbi, 338. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Beszerzés értékének és költségének aránytalansága

Kérdés: Nem túlzás-e egy 70 E Ft beruházást (az eredményhirdetést és a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót) mintegy 200 E Ft-ért megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] 70 ezer forint becsült értékű beszerzést önállóan elindítanivalóban túlzás. Az Európában egyedülálló hirdetmény-ellenőrzési díj, amennyibenmeghaladja a beszerzés tárgyának becsült értékét, nem tekinthető logikuslépésnek. Természetesen több részajánlat esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben

Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő véleménye szerint a kötbér mértéke eltúlzott,lehetősége van bírói útra vinni a kötbér mértékének kérdését. A szerződéstárgyalásakor, vagy akár az aláírást megelőzően feltétlenül érdemesjegyzőkönyvbe vetetni ajánlattevő ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatósága

Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevőtkizárják az eljárásból. Tekintettel arra, hogy az ajánlat ebben a formábanérvényes maradt, az ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettsége fennállt. Ezt aspeciális szabályozást és egyben szabályozási hiányosságot nem volt lehetőség aPtk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.