Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A megoldás valójában a feltételes szerződés keretében valósítható meg, a sikerdíjas megoldás véleményünk szerint megfogalmazásában eltérő, ugyanakkor jogértelmezési szempontból azonos, amennyiben egy olyan keretmegállapodás alapján kíván az ajánlatkérő eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...jogalanyiságra tenne szert. Ebből következően, ahogy a Kúria 2373/2011. számú közigazgatási elvi határozata is leszögezi, a konzorciális szerződés megkötésével a konzorcium tagjainak jogi helyzete nem változik, a közbeszerzési eljárásban ügyféli minősége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, tehát uniós értékhatár alatti eljárás alkalmazható a törvényben rögzített értékhatárt el nem érő összegű egy vagy több szerződés megkötésére, abszolút korlátot jelent ugyanakkor, hogy az így leválasztott részek összértéke nem haladhatja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése értelmében a védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdések rendkívül komplex helyzetről szólnak, melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bírósága valóban hozott egy igen meglepő döntést, mely komoly hatással lehet a későbbiekben az európai központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében olyan ajánlattevői kötelezettségről van szó, melyet az ajánlattevőnek biztosítani kell a szerződés megkötéséig.A kormányrendelet 26. §-a előírja, hogy építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...1. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Eszerint a rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közszolgáltatói szerződés megkötésére – ideértve a Kbt. 21. § (2) bekezdését is – a Kbt. Harmadik Részében meghatározott nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részének megvalósítása során, többrészes keretmegállapodásos eljárásban merül fel az alábbiak szerint.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
2
3
6