17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján
Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
2. cikk / 17 Kapacitást biztosító cseréje
Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
3. cikk / 17 Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén
Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
4. cikk / 17 Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
5. cikk / 17 Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt
Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy félévente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
6. cikk / 17 Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása
Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
7. cikk / 17 Nyilatkozat ajánlati kötöttség időtartamáról ajánlati biztosíték átutalással történő teljesítése esetén
Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?
8. cikk / 17 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
9. cikk / 17 Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére
Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
10. cikk / 17 Önkéntes hiánypótlás
Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
