Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja – a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítsa az ajánlatot. Ez a gyakorlat egészen addig nem okoz problémát, amíg a hiánypótlások során esetleg az ajánlattevő hamis adatszolgáltatásba keveredik egymásnak ellentmondó válaszaival. Ezért a szükségtelen hiánypótlás ugyanúgy jogszabálysértést eredményez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete

Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
Részlet a válaszából: […] ...ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy- ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kiírásnak nem megfelelő ajánlati biztosíték

Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban előírták, hogy ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, illetve az ajánlati biztosítéknak legalább az ajánlati kötöttség időpontjáig érvényben kell lennie. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát – mint ajánlati biztosítékot –, de az ajánlati bankgarancia lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az eljárást megindító felhívásban előírt ajánlati kötöttség ideje. Ebben az esetben hiánypótoltatható-e az ajánlati biztosíték, vagy pedig az ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelennek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:– aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (69. §);– lehetetlen, vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...az előírt egyéb iratokkal kapcsolatosan.A 86. § szerint abban az esetben, ha az ajánlat kirívóan alacsonynakítélt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásbeli felvilágosítástkér, amelyben az ajánlattevőnek az általa lényegesnek tartott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Korábbi véleményünket fenntartva, megítélésünk szerint averseny tisztasága akkor nem sérül, ha az ajánlatkérő azonos elveket követ azajánlatok értékelése során. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlati árakösszehasonlítása során érvényesülnie kell a valódiság elvének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4) bekezdése;– lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
2