83 cikk rendezése:
1. cikk / 83 Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés
Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
2. cikk / 83 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
3. cikk / 83 Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása
Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
4. cikk / 83 Bírálóbizottsági tagok tiszteletdíjának egybeszámítása
Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?
5. cikk / 83 In-house szerződés módosítása
Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
6. cikk / 83 Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással
Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
7. cikk / 83 In-house szerződések nyilvánossága
Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
8. cikk / 83 Építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás kivételi körbe sorolhatósága
Kérdés: Az építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás kivételi körbe sorolható-e a felmérési tervdokumentáció készítése? (Más tervezési szolgáltatás nem kerül megrendelésre.)
9. cikk / 83 Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
10. cikk / 83 Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
