Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...látunk arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi szerződő partnerrel kössön szerződést a 3. csomagolási egységre hirdemény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeképpen, amennyiben a Kbt. 98. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek – jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség eljárást indítana.A kormányrendelet 11. § (1) bekezdése alapján a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, illetve az innovációs partnerség meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Szakember cseréje rendelkezésre állásának megszűnése esetén

Kérdés: Amennyiben a tárgyalást megelőzően meghal a kapacitást biztosító szervezet szakembere, akkor milyen formában tudja őt pótolni? (Tárgyalásos eljárásról van szó, és előbbi nem minősül kizáró oknak.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés valóban egy olyan helyzetről szól, ahol az eljárás második szakaszában nincs lehetőség a kapacitást biztosító szervezet cseréjére csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet kizáró ok hatálya alatt áll. Aszakember halála vagy kilépése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 84. § (3) bekezdés]. Előbbi rendelkezések a tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszára is iránya­dók a Kbt. 87. §-ának (2) és (5) bekezdése alapján, azonban a Kbt. 84...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések szabályait, azonban nem hoz létre az önálló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra jogalapot. A kormányrendelet 4. §-ának (7) bekezdése kivételt képez a 4. § (1) bekezdése alól, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mely szintén a (6) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül módosítható. Ez az a jogalap, mely korábban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja volt, s a továbbiakban, amennyiben a feltételek fennállnak, egyszerű szerződésmódosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az ajánlati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...elősegítése érdekében is – dokumentációt köteleskészíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivévetárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosultszerződéstervezet helyett csak az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a szerződés valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti."A mennyiségi többletrendelésre tipikusan hirdetményközzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmas, melyre kiegészítő építésiberuházás vagy kiegészítő szolgáltatásmegrendelés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2
3