Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] ...időszakot úgy is meghatározhatja az ajánlatkérő, hogy csak egy adott időszakot ír elő, mint kötelezően vállalandó időszakot.Tárgyalásos eljárás esetében lehetősége van az ajánlatkérőnek, amennyiben nem zárta ki, hogy a jótállási időszak hosszát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Teljesítési határidő meghatározása

Kérdés: Egy speciális rendszer bevezetését tervezzük belső projekt keretében, amelyben 4 teljesítési szakasz lesz, 3 részteljesítéssel, a 4. részteljesítés egyúttal az utolsó teljesítés (végteljesítés) határidejét is meghatározza. Az egyes teljesítések egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy ha az 1. részteljesítésben hiba van, azt ki kell javítani ahhoz, hogy a 2. teljesítési szakasz megkezdhető legyen. Hogyan lehet ezt egy közbeszerzési eljárásban és annak szerződésében kezelni? Mert a végteljesítési határidőt egyértelműen meg szeretnénk határozni, és az esetleges hibajavítások időszükséglete miatt ezen nem lehet majd változtatni.
Részlet a válaszából: […] ...éppen ezért nem feltétlenül nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását javasolnánk, hanem olyan eljárást - pl. hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás -, amelyben lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy a szerződésről, beleértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtó gazdasági szereplők jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) * – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Információ a tárgyalások befejezéséről

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárások szabályai meglehetősen nagy rugalmasságot biztosítanak az ajánlatkérők számára, hiszen a tárgyalások során változhatnak az ajánlatkérő lehetőségei, függően a piaci szereplők visszajelzéseitől, javaslataitól. Érthető tehát, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...látunk arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi szerződő partnerrel kössön szerződést a 3. csomagolási egységre hirdemény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeképpen, amennyiben a Kbt. 98. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek – jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Alkalmasság vizsgálata egyedi művészeti alkotás beszerzése esetében

Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, jelen esetben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, mégpedig a Kbt. 98. § (2) bekezdésében foglalt esetét, mely az alábbiak szerint szól:"Kbt. 98. § (2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Határidők számítása kiegészítő tájékoztatás esetében

Kérdés: A Kbt. 48. § (3) bekezdése a Kbt. 56. § (2)-(3) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás nyújtására és kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre is alkalmazandó? Azaz amennyiben a válaszadási, illetve kérdezési határidő pl. vasárnap jár le, úgy a hétfői nap lesz a válaszadás, illetve kérdezés határideje?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Alvállalkozó bevonása hirdetmény nélküli eljárás esetében

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólagos jogra tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz, akkor az ajánlattevő bevonhat alvállalkozót? Az ajánlatkérőnek egyáltalán rendelkezésre kell bocsátania az alvállalkozói nyilatkozatmintát (EKR-űrlap), tekintettel arra, hogy ha az ajánlattevőnek kizárólagos joga van a feladatra, akkor elvileg csak ő tudja teljesíteni a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...a formában az ajánlattevő – nem véletlenül – jellemzően nem jelöl alvállalkozót kizárólagos jogra alapozott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, de a teljesítés során ettől még jelenthet be alvállalkozót, melynek tevékenysége nem lehet átfedésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
1
2
3
56