6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
2. cikk / 6 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
3. cikk / 6 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
4. cikk / 6 Továbbértékesítés a közbeszerzésben
Kérdés: Társaságunk közszolgáltató (víz, csatorna) tevékenységéhez a közbeszerzési értékhatárokhoz közeli mennyiségben szerez be csöveket, szerelvényeket, amelyek egy részét a tevékenység ellátásához felhasználja. Azonban az említett anyagok, szerelvények közel 50 százalékát a piaci munkákat végző kft.-nknek és idegen cégeknek továbbértékesítjük. Kérdés, hogy a fenti – továbbértékesített – mennyiségek értékét hogyan kell figyelembe venni a közbeszerzési beszerzési értékek meghatározásánál?
5. cikk / 6 Üzletrész-értékesítés Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: A közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezet a 100 százalékos tulajdonában álló társaság 49 százalékos üzletrészét – meghatározott időtartamra – az irányítási jogokkal együtt kívánja értékesíteni, olyan formában, hogy az üzletrész megszerzőjének az üzletrész részbeni ellenértékeként egyébként közbeszerzés hatálya alá tartozó fejlesztéseket, beruházásokat kell finanszíroznia. Az üzletrész értékesítését közbeszerzési eljárás keretében kell-e megvalósítani?
6. cikk / 6 Tulajdoni arány, irányítási jog változásának hatása megkötött közszolgáltatási szerződésre
Kérdés: Az üzletrész értékesítése előtt mint 100 százalékos tulajdonú társaságával megkötött közszolgáltatási szerződés jogi sorsa hogyan alakul az üzletrész értékesítését követően, mivel a közszolgáltatás teljesítése időtartama alatt változik a tulajdoni arány és az irányítási jog? (Azaz a közszolgáltató esetében nem teljesül az "egyedüli tag" feltétel, továbbá a Kbt. 2/A. §-a szerinti megállapodás már szerződéssé minősül.)
