Szakember tapasztalatának igazolása

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az alkalmassági követelmények/értékelési szempontok vonatkozásában szakértőkre vonatkozó követelményeket ír elő, a szakértő, önéletrajzában, az egyes követelményeket igazolandó projektek esetében köteles-e feltüntetni a megrendelő/munkáltató személyét, akinek/ahol végezte a feltüntetett feladatokat? Mi a jogos ajánlatkérői elvárás ebben a kérdésben, illetve helyesen jár-e el az ajánlattevő abban az esetben, ha a bemutatni kívánt szakértőt titoktartás köti, ha nem nevezi meg a megrendelőt/munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos részletes adatok iránti igényére előre gondolnia kell. Összességében a szakértő tapasztalatával kapcsolatos igazolási tartalom meghatározása az ajánlatkérő igényeitől függ. Nem jogszerűtlen az, ha a szerződő partner vonatkozásában ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...sőt a jogorvoslati fórum még az ajánlattevők által tanúsított magatartást is értékelte döntése során. Akár más szerződéses tartalom esetében megállapítható lenne az ajánlatok érvénytelensége, melyet minden egyes esetben az ajánlatkérőnek kell eldöntenie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy az összetevők adatai egyéb adatbázisból elérhetőek, az alkalmassági igazolása vonatkozásában is szükség volt az üzletititok-tartalomra, valamint az a szakmai ajánlat részeként került benyújtásra. Amennyiben adott terméktípus megjelöléséről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban

Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátkozva, de kifogásolhatja, hogy a másik két ajánlat miért nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki tartalomnak. Itt azonban bizonytalan helyzetben kénytelen jogsértéseket feltételezni, mely kevesebb valószínűséggel jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti kérelem vonatkozásában fog érvényesülni, hiszen újra jelzi az ajánlattevő, hogy be kíván tekinteni a most már nem üzletititok-tartalomba. Így ennek jogi akadálya nem lesz, hiszen a betekintési kérelem még időben érkezett.A fenti bekezdésben utalt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlást követően sem megfelelő.Az ajánlatkérők vegyes megközelítést alkalmaznak ebben az esetben, sokan nem foglalkoznak a vegyes tartalommal, különösen akkor, amikor nehezen kettéválasztható az üzletititok-tartalom, de gyakori a kérdésben is említett megoldás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Üzletititok-státusz megváltoztatása

Kérdés: Ha módosítunk a műszaki megoldásunkon, arra tudjuk kérni az üzleti titok védelmét? Illetve kérhetjük-e visszamenőleg az ajánlatadási szakaszban már beadott szakmai ajánlatra is az üzleti titok védelmét?
Részlet a válaszából: […] ...nincs visszamenőleg lehetőség, a módosított ajánlat benyújtása során, amennyiben az valóban eltér a korábbiakban benyújtott tartalomtól, lehetőség van a módosított ajánlatot – pontosabban annak azon részeit, melynek nyilvánosságra hozatala aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...melynek során anyagi, technikai, szellemi ráfordítások mellett saját know-how-ját is védeni szeretné, abban az esetben akár még tartalommal is megtöltheti indokolását. Ha azonban csupán arra utal, hogy az aránytalan gazdasági sérelem nem például üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.
1
2
3