85 cikk rendezése:
1. cikk / 85 Tárgyalásos eljárás szabályai
Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
2. cikk / 85 Többváltozatú ajánlattétel
Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
3. cikk / 85 Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
4. cikk / 85 Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása
Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
5. cikk / 85 Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással
Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
6. cikk / 85 Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága
Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
7. cikk / 85 Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége
Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
8. cikk / 85 Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén
Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
9. cikk / 85 Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában
Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
10. cikk / 85 Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására
Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?