301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tervét, valamint az aktuális informatikai környezetéről szóló legfontosabb adatokat, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a portálra feltölteni.A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy az érintett szervezet az informatikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlathoz nem csatolt dokumentumok megjelölése

Kérdés: Ha a kiadott tartalomjegyzékben szereplő valamely dokumentum az ajánlatunk szempontjából irreleváns, vagyis azt nem kell csatolnunk, akkor ezt jeleznünk kell az ajánlatban? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...tartalomjegyzék egyfajta segítség az ajánlattevők számára abban a tekintetben, hogyan állítsák össze ajánlatukat, és abban milyen dokumentumokat, iratokat szerepeltessenek. Ebből következően előfordulhat, hogy valamely ajánlattevő szempontjából valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...belül be kelljelenteni a cégbíróságon.A szerződés teljesítésére az új Kbt.-ben a 130. § (1)-(6)bekezdései vonatkoznak a következő tartalommal:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Cégkivonat kiegészítése

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!
Részlet a válaszából: […] ...vagy azt a cégbíróság elrendelte-e. Az igazolás tartalmát azajánlatkérő nem bővítheti, további információtartalommal nem egészítheti ki. Ezellenkezne a Kbt. több hatályos rendelkezésével. A kért kiegészítés, "nincscégbíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az alkalmassági igazolási kötelezettség azt azidőszakot is érinti, amikor még a korábbi banki szerződés hatályban volt, akkora banknak igazolásában utalnia kell arra, hogy mikor szűnt meg a szerződéseskapcsolat. Nem javasoljuk ugyanakkor a végleges nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése akként rendelkezik, hogyaz ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésbenmeghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbbharminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok:– valamennyi, a táblázatban feltüntetettreferenciaszerződést a pályázati lap 2. számú mellékletének A) Mintája szerintitartalomnak megfelelő, a szerződő másik fél aláírásával ellátottreferencialevéllel kell igazolni;– többéves kivitelezési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Éves beszámoló csatolandó példánya

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?
Részlet a válaszából: […] ...az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal(szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagyaz egyszerűsített éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.